Európa mind több országában nappali látási viszonyok mellett is előírás mozgó járműveken tompított fényszóró, vagy nappali menetjelző fény (angolul Daytime running light, németül Tagfahrlicht) használata. (Az egyes országok szabályozását lásd a KRESZ Európában című írásban, illetve a cikk végén a térképen.) A felmérések szerint ez a súlyos közlekedési balesetek 58 %-ának elkerülésére alkalmas. (A felmérést a SWOV Intézet végezte az EU megbízásából.) A megoldás annyira hatékony, hogy az ECE jóváhagyási körébe tartozó új személygépkocsikat 2011. februárja, a haszongépjárműveket 2012. augusztusa óta fel kell szerelni nappali menetjelző fénnyel. Ennek használata nem érinti azt a kötelezettséget, hogy nem megfelelő látási viszonyok között (alagutakban, esőben, ködben, stb. és természetesen sötétedés után) a járműveket ki kell világítani.
Ez a megoldás annyiban tér el a tompított fényszórótól, hogy csak előre világít (nem működnek a hátsó és oldalsó helyzetjelzők), fényereje kisebb, mint a tompított fényszóróé, viszont nem lefelé irányul, hanem vízszintes a nyaláb. Ezért jobban és távolabbról érzékelhető.
Az előírások szerint a nappali menetjelző fényt nem szabad egyidejűleg használni a tompított fényszóróval és a helyzetjelzőkkel. Bekapcsolása a gyújtás ráadásával történik, viszont a lámpák bekapcsolásakor ki kell kapcsolni. Elhelyezésére vonatkozó előírásokat a mellékelt ábra mutatja. Szokásos a nappali menetjelző fényt egyben első helyzetjelzőnek is használni. Ilyenkor egyrészt a helyzetjelzők bekapcsolásakor csökkenteni kell a fényerőt és, - mivel a járművön elöl alul oldalanként csak egy helyzetjelző lehet, - az eredeti helyzetjelző égőket el kell távolítani (ez gondot okozhat olyan járműveknél, melyekbe az izzók kiégését figyelő automatika van), másrészt az elhelyezés szabályai is eltérnek. Ilyenkor a lámpatest legalsó pontja legalább 350 milliméterre kell legyen a talajtól és legszélső pontja legfeljebb 400 milliméterre lehet a kocsi legszélső pontjától.
Nappali menetjelző fény lehet izzós kivitelű is, de mint egy tipikus XXI. századi fejlesztés, az esetek döntő többségében LED-es lámpatestek kerülnek alkalmazásra. Itt is nagyon fontos, hogy csak a célra fejlesztett és típusengedéllyel rendelkező eszközök kerüljenek beépítésre.
A biztonsági szempontok mellett előnye a nappali menetjelző fénynek, hogy a gyújtás ráadásával egyidejűleg bekapcsolódik és nem lehet elfelejteni, és ezzel szabálysértési büntetést kockáztatni. Ugyanakkor égve sem lehet felejteni, és ezzel biztosított, hogy leálláskor akkumulátorunkat nem sütjük ki véletlenül.
A gyártók prospektusaikban szívesen hivatkoznak arra is, hogy a nappali menetjelző fény impozáns külsőt kölcsönöz a kocsinak.
Lakóautósok számára a nappali menetjelző fény alkalmazásának van egy külön előnye. Egy lakóautón oldalanként akár 6-8 helyzetjelző lámpatest van, mindegyikében egy 4-5 W-os izzóval. Ehhez jön a két tompított fényszóró és a rendszám világítás. Ez együtt mintegy 200 W (több mint 15 Amper) terhelést jelent a generátornak. A nappali menetjelző fény izzós kivitelben is csak kb. 50 W-ot fogyaszt, a félvezetős változat ennek akár csak ötödét. A különbség bőven fedezi egy szokásos hűtőszekrény áramfelvételét 12 Voltról. Az energia megtakarításon kívül - ami csak tized százalékokat jelent az üzemanyag fogyasztásban - meghatározó, hogy a generátor terhelése kisebb. A felszabaduló teljesítmény az akkumulátorok, és elsősorban a fedélzeti akkumulátor töltésére fordítódhat. Ez akkor lehet fontos, ha sokat táborozunk olyan helyen, ahol nem biztosított a töltés hálózatról és többnyire menet közben kell töltsük az akkumulátort.
A nappali menetjelző fény utólagos beszerelése nem olcsó dolog. Egy professzionális készlet bolti ára, - LED-es változat esetén, - ezen írás elkészültekor (2013. januárjában) 30 ezer forint körül kezdődik. Számos változata van attól függően, hogy univerzális 12-24 Voltos-e, vagy csak 12 Voltos, hogy aktív, vagy passzív az áram vezérlés, illetve a külső hőmérséklet kompenzálása, hogy milyen a mechanikai kivitel. Külön változatok azok a lámpatestek, melyek egyben helyzetjelzőként is alkalmazhatóak. Ezeknél egy, a jármű eredeti helyzetjelzőjére kötendő kapcsoló vezeték feszültség alá helyezése automatikusan biztosítja a fényerő kívánt mértékű csökkentését. (Csak nappali menetjelző fényként alkalmazva egy külön, a helyzetjelzők áramkörére kötött relével kell megszakítani az áramkört.) Az ár jelentősen függ a gyártótól is. Az izzós változat jelentősen olcsóbb, de túl a magasabb fogyasztáson, sokkal rövidebb az élettartama.
Nem könnyű utólagos beszerelés esetén a szabványos méreteken belül megfelelő elhelyezést találni. Ha nincs a kocsinak első ködlámpája, akkor általában ennek a helyére lehet beszerelni egyedileg készített rögzítő elemekkel. Elektromos bekötése nem bonyolult feladat.